Human-Net Alapítvány

4400 Nyíregyháza, Semmelweis u. 24.

+36306339200

Lépjen kapcsolatba velünk

Nem olyan rég kezembe akadt egy érdekes könyv, ami a karrierváltásról, illetve a megfelelő karrier út kiválasztásáról szól. SuzyGreavesA nagy ugrás című könyve segíti az olvasót abban, hogy legyőzze a félelmeit, kétségeit, kérdéseit, s megtalálja azt a célt, ami boldoggá teszi. Javaslata, hogy idézzük fel álmunkat. Mit is szeretnénk elérni? Ezután tegyük fel magunknak a kérdést, mit is kellene hinnünk magunkról ahhoz, hogy ez az álom valóra váljon? A kérdésből következik, hogy nem feltétlenül másképp kell cselekednünk, hanem valójában másképp kell gondolkodnunk önmagunkról.


A szerző 5 nagy ugráson keresztül vezeti végig az olvasót, amelyek kisebb lépésekre vannak osztva, s minden lépéshez, tartozik egy feladat, ami segítséget nyújt az adott akadály legyőzésében.


Az első és legfontosabb lépés minden esetben, hogy tudatosítsuk magunkban, hogy mi az, amit nem szeretnénk többé soha az életben? Vegyük sorra és írjuk le, hogy mi az, ami jelen pillanatban boldogtalanná tesz minket? Mi az, ami miatt állandóan aggódunk? Mi volt a legmélyebb pont az elmúlt pár hónapban, s mi volt az oka, hogyan érezte magát? Tudatosítsuk ezen állapotok okát, következményeit. Hogyan kezelte ezen mély pontot/pontokat? Mit csinált, hogy a negatív érzéseket, helyzetet megszüntesse? Mitől fél a legjobban? Mit nem mer hangosan kimondani az életével kapcsolatosan? Milyen negatív gondolatai vannak az álláskereséssel kapcsolatosan?


Természetesen a cél az, hogy ezeket a negatív érzéseket és élményeket pozitív dolgokra cseréljük. Ehhez azonban az kell, hogy lássuk, mi az, amin változtatni szeretnénk.


Miután megvagyunk az összeírással, fontos, hogy kialakítsunk egyfajta pozitív menedéket magunknak. (Itt jegyzem meg, hogy bár sokan pozitív menedéknek élik meg az alkohol okozta mámort, az nem az. Hasonlóan egyéb káros szerekhez.) Hogyan lehet kialakítani ezt a pozitív menedéket? Gyűjtsük össze azon személyek nevét, akikhez fordulhatunk, ha problémánk van, s meg tudjuk beszélni velük bánatunkat. Vegyük számba azokat a helyeket, ahova elmehetünk, ha gondolkodni akarunk, ha csendre, nyugalomra, s pozitív feltöltődésre vágyunk. Ez lehet egy közeli park, edzőterem, múzeum, állatkert, vagy a lakásunk egy bizonyos pontja. Mik azok az aktivitások, amik pozitív életkedvvel töltenek fel bennünket?


Soha ne veszítsük szem elől, hogy mindig könnyebb másokat hibáztatni a saját problémáink, kudarcaink miatt, mint szembesülni saját magunk által elkövetett hibákkal. Lépjünk a tagadásból, s fogadjuk el, hogy mindenki hibázik. A lényeg, hogy tanuljunk belőlük, s koncentráljunk arra, hogy mit kell másképp végeznünk, hogyan kell gondolkodnunk ahhoz, hogy a számunkra elfogadható eredményt kapjunk.


Végezze el a következő gyakorlatot:
Képzelje el, hogy egy sikeres személyeket felsorakoztató konferencián szerepel előadóként, ahol arról kell beszámolnia, hogyan sikerült az álmát megvalósítania. Gondolja végig, s fesse le, írja le, mit ért el. Hol tart most? Milyen a karrierútja, a munkája? Hol él? Milyen a lakása? Hogyan tölti a szabadidejét? Hogyan telnek a mindennapjai? S végül fogalmazza meg, mi lenne az a tanács, amit átadna a hallgatóságnak, ami hozzásegíti őket ahhoz, hogy ők is megvalósítsák az álmukat.

/Szilágyi-Bécsi Tímea/


Amikor elindulunk azon az úton, hogy megvalósítsuk álmainkat, s elérjük álmaink állását, akkor rendszeresen szemben találjuk magunkat a Kishitűséggel. Biztos mindenki járt már úgy, amikor kitűzött egy nagyobb célt maga elé, hogy motoszkált egy hang belül: hagyd abba már most, mert úgy se fog sikerülni. Az is biztos előfordult már, hogy egy adott álláshirdetésre be se adta a pályázati anyagát, mondván, úgy se engem fognak választani. De hogyan lehetünk ebben biztosak, ha meg se próbáljuk?
Az automatikus negatív gondolatokat tudatosan kell azonosítanunk, s átfordítani olyan pozitív gondolattá, ami végül segít és támogat minket. Nem szabad hagyni, hogy a belső kishitűségünk hanga befolyásoljon minket abban, hogy elérjük a vágyott állásunkat. Ami fontos, hogy a realitások talaján maradva tisztában legyünk önmagunkkal, a vágyainkkal, a kompetenciáinkkal, s hogy képesek vagyunk tenni azért, hogy abba a pozícióba jussunk, amibe szeretnénk.


Vedd számba az akadályozó gondolataidat a következők szerint:
1. Melyek azok a gondolataid, amelyek szerinted nehezíthetik a változást? Írd le ezeket! („Ha valami nem sikerül az elején, akkor nincs értelme próbálkozni.”)
2. Milyen érzelmi reakcióid vannak e gondolatok kapcsán? (Csalódás, reményvesztettség)
3. Mit gondolsz, hogyan nehezítheti, vagy gátolhatja ez a negatív hiedelem a céljaid elérését? (Bele sem kezdek dolgokba, vagy az első kezdeti nehézségek után feladom)
4. Milyen pozitív belső beszéd, gondolat volna hasznos, előre vivő ebben a helyzetben? (Biztosan lesznek nehézségek, ezek részei a folyamatnak, ettől még a végén sikeres leszek).


Vannak bizonyos körülmények is, amik negatívan befolyásolnak minket, energiánkat. Gondoljuk végig, hogy mik azok a dolgok, amik leginkább zavarnak minket jelen pillanatban? Rendetlen a lakás, lom van az íróasztalon, felszedtünk pár kilót? Írja össze a zavaró és hátráltató tényezőket, körülményeket, s szépen fokozatosan alakítsa át azokat. Kezdje azokkal, amik azonnali eredményt hoznak, pl. takarítson ki, tegyen rendet az íróasztalon, a szekrényekben, stb. Amikor a lakást takarítjuk, akkor egyben a fejünkben is rendet tudunk tenni.


Bár a fenti gyakorlatok furcsának tűnhetnek, s vannak, akik nem értik, hogy miért is van erre szükség. Fontos megérteni, hogy ha nem tudjuk, mit akarunk, ha káosz van a fejünkben és az otthonunkban, akkor ezek hatása megnyilvánul az álláskeresés során, az interjúkon. Negatív benyomást kelt az interjún a bensőnkből kifelé megnyilvánuló káosz, az elkeseredettség. Ellenben ha magabiztosak, összeszedettek vagyunk, mosolygunk, akkor jó benyomást keltünk. Olyan kép alakul ki rólunk, amire jó visszaemlékeznie az interjúztatónak. Éppen ezért az álláskeresés során az egyik legfontosabb lépés, hogy saját magunkkal és gondolatainkkal egyenesbe kerüljünk, s akkor nagyobb eséllyel pályázunk meg egy-egy munkakört.


/Szilágyi-Bécsi Tímea/

Potenciális munkaadók felkutatása:
A kutatást alapvetően két fázisra tudjuk osztani. Nézzük hát ezeket a lépéseket.
1.    Információ gyűjtés fázisa:
a.    Potenciális cégek, vállalatok azonosítása, ahol szívesen dolgoznánk
b.    Friss álláshirdetések átvizsgálása, számunkra megfelelő lehetőségek azonosítása
c.    A kiszemelt cégekről a lehető legtöbb információ összegyűjtése,(főleg azokról, ahova már kaptunk interjú időpontot):
i.    vállalat, cégcsoport teljes neve, elérhetőségei (web cím, telefonszám)
ii.    nevek, kulcsfontosságú beosztottak, akiken keresztül kapcsolatot teremthetünk
iii.    versenyszférában, vagy állami szektorban működik a cég?
iv.    termékek/szolgáltatások, amikkel a cég foglalkozik
v.    alapítása éve, cégtörténet
vi.    alkalmazottak száma, árbevétel
vii.    cégfilozófia, misszió, vízió átolvasása a honlapról
2.    Állásinterjúk megtervezése: A cél az, hogy mire megérkezünk az interjúra, már alaposan ismerjük a céget a következő szempontok mentén:
a.    termékek, szolgáltatások részletes leírása
b.    vevők típusai
c.    leányvállalatai, fő telephelyek, anyavállalat
d.    az iparban, szektorban elfoglalt helye, piaci részesedés
e.    tulajdonosi forma, árbevétel, forgalom
f.    versenytársak


Telefonos interjú:
Amennyiben nincs tapasztalatunk a telefonos interjúban, akkor akár egy barátunkkal is gyakorolhatunk, vagy kérhetjük szakember segítségét. Fontos, hogy egyértelműek legyünk, közvetlenek annak érdekében, hogy fesztelenül tudjunk beszélni.
Mindig legyünk felkészülve arra, hogy az előző részben megismert 12 területről beszélni tudjuk. Célszerű magunknál tartani az önéletrajzunk másolatát, s ha tudjuk, akkor írjuk fel azokat a kulcsszavakat, amelyeket az adott állás szempontjából fontosnak tartunk.
Alaposan figyeljünk a kérdésekre, s koncentráljunk arra, hogy a megfelelő válaszokat adjuk, ne beszéljünk mellé. Tegyünk tollat és papírt a telefon közelébe, s készítsünk jegyzeteket a kérdésekről, illetve a fontosabb dolgokról, ami elhangzik az interjúztató részéről.
Kerüljük a hosszú szüneteket, s ha szükséges, akkor röviden foglaljuk össze a fontosabb témaköröket.
A beszélgetés végén, vagy folyamán biztosítsuk a beszélgetőpartnert érdeklődésünkről, s kérdezzünk rá, hogy mik a következő lépések, s mitől válhatunk versenyképessé.

Már korábban írtam pár gondolatot az interjúról és a gyakran előforduló interjú kérdésekről. Most szeretnék pár gondolatba jobban belemenni.
Egy hagyományos interjút általában az interjúztató kb. 12 fajta információt kíván összegyűjteni attól függően, hogy ki ül vele szemben: pályakezdő, specialista, vezető. Éppen ezért ezen pontoknak megfelelő stratégiát kell összeállítani annak érdekében, hogy a lehető legjobban vegyük az akadályokat.
1.    Szenvedély a pálya iránt: Fontos tisztázandó kérdések, amire készülni kell:
a.    Miért érdekel az adott terület?
b.    Biztos, hogy pont ezt akarom csinálni?
c.    Mik azok a dolgok a területen belül, amely különösen érdekel?
d.    Személyes tapasztalatok?
2.    Motiváció és szándék:
a.    Miért pont ennél a cégnél szeretnék dolgozni?
b.    Miért akarok részt venni az interjún?
c.    Melyik a legfontosabb tényező, amely felkeltette az érdeklődésem a hirdetésben?
3.    Képességek és tapasztalatok: Vegyük számba legfontosabb képességeinket, hogyan hasznosíthatnánk ezeket az adott munkakörben? Gondoljuk végig fejlesztendő területeinket is, és rögtön azt is, hogy mivel tudjuk ezeket minimálisra szorítani, illetve erősségünkkel kompenzálni.
4.    Szorgalom és professzionizmus:
a.    Írjuk össze szakmai szakterületünket, vagyis vegyük számba a következőket: alaposság, szorgalom, felelősségtudat.
b.    Adjuk tanújelét annak, hogy átlátjuk a szakterületünket, érdeklődünk a részletek iránt.
c.    Meg kell mutatnunk, hogy leleményesek vagyunk, előre tudunk gondolkodni, azonosítani tudjuk a problémaforrásokat, megbirkózunk a nehézségekkel, nyomással, terheléssel.
5.    Kreativitás, vezetői képesség: Itt a lehetőség arra, hogy biztosítsuk a leendő munkaadót hatékonyságunkról (kreativitás, kezdeményezőkészség, találékonyság).
a.    Hogyan oldjuk meg a nehéz helyzeteket?
b.    Hogyan hozzuk ki mindenből a legjobbat?
c.    Hogyan ragadjuk meg mások segítségét saját céljaink eléréséhez? (itt óvatosan végig kell gondolni, s olyan módon kell megfogalmazni, hogy abból ne az derüljön ki, hogy csak kihasználjuk a kollégákat.)
6.    Összhangban az állással:
a.    Mik azok a specifikus képességek, kompetenciák, amiket a munkakör megkíván?
b.    Mennyire felelünk meg a pozíció követelményeinek?
c.    Mit keresünk a jövendő munkában?
d.    Milyen pozitívumai és negatívumai voltak a korábbi munkakörünknek? (a negatívnál ne sokáig időzzünk, s ne szidjuk a volt kollégákat, főnököt, céget)
7.    Személyiség és kulturális megfelelés:
a.    Hogyan jövünk a tőlünk eltérő személyiségű emberekkel?
b.    Kikkel dolgozunk szívesen?
c.    Milyen típusú emberekkel jövünk nehezen, s hogyan kezeljük ezen kapcsolatinkat?
8.    Vezetői Stílus és szociális képességek:
a.    Milyen kommunikációs stílust, módszert alkalmazunk a kollégákkal és a vezetőinkkel szemben?
b.    Milyen főnök, kolléga, alkalmazott lesz belőlünk?
9.    Problémamegoldás:
a.    Hogyan birkóztunk meg egy-egy nehezebb, összetettebb problémával a múltban?
10.    Érvényesülés: Célszerű elemezni és megemlíteni egy olyan eseményt, amikor túlteljesítettünk valamilyen feladaton belül.
a.    Ha felvennének, milyen helyzeteket tudnánk különösen jól kezelni?
11.    Karrierépítési szándékok: Itt  a lehetőség arra, hogy megmutassuk nyitottságunkat, s jelezzük, hogy milyen kompetencia területen szeretnénk fejlődni, milyen új tudásra szeretnénk szert tenni a közeli és távoli jövőben.
12.    Személyes érdeklődési körök, hobbi: A kérdések, amiket érdemes magunkban is tisztázni:
a.    Kiegyensúlyozott életet élünk?
b.    Vajon összhangban van a karriervágyunk és a személyiségünk?
A fenti pontok mentén célszerű végig menni a karrierünkön, kompetenciánkon annak érdekében, hogy a lehető legjobban felkészüljünk a megmérettetésre, s profi benyomását keltsük az interjún.

Hatvan másodperces bemutatkozás:
Miután elküldtük a pályázati anyagunkat a kiszemelt álláshirdetésre, érdemes az önéletrajz beküldése után 1 héttel telefonon érdeklődni. Azonban ügyeljünk arra, hogy ne csak azt kérdezzük meg, hogy megkapták-e, mert nem biztos, hogy a sok pályázó miatt azonnal emlékezni fognak. Inkább mondjuk el, hogy beküldtük az anyagunkat és 60 vagy kevesebb másodperc alatt vázoljuk, hogy miért gondoljuk úgy, hogy mi vagyunk a legjobb pályázók az állásra. Legyen világos, tömör, s érdemes figyelni arra, hogy a következő pontok szerepeljenek benne:
•    milyen típusú munkát végzünk, vagy szeretnénk végezni
•    milyen a legerősebb készségünk, s milyen a teljesítő képességünk
•    milyen pozíciót szeretnénk betölteni