Human-Net Alapítvány

4400 Nyíregyháza, Semmelweis u. 24.

+36306339200

Lépjen kapcsolatba velünk

Nem könnyű megfelelő társat találni és jó kapcsolatot kialakítani. Kétségtelen, hogy ma már nem tartjuk jónak a régi modellt, amelyben az egyik fél „uralkodott” a másik pedig alávette magát, mégis hajlamosak vagyunk arra, hogy ehhez a megoldáshoz visszacsússzunk.  Egyre inkább azt szeretnénk, hogy a párkapcsolat egyenlő felek közötti „szerződés” legyen. Csakhogy ezt nemigen tudjuk megvalósítani.
Legtöbbször még mindig az történik, hogy a férfiak dominálnak, a nők pedig nem tudják érvényesíteni akaratukat. Így aztán sokan feladják és egyedül élnek. Ez többnyire nem a kívánt megoldás csak a tehetetlenség szülte kényszer.  Ha jó párkapcsolatot szeretnénk megvalósítani, annak a következő három pillérre kellene alapozódnia:
-    a meggyőződésre, hogy mindkét fél egyenragnú, egyik sem értékesebb, mint a másik
-    elköteleződésre az őszinte  kommunikáció irányába
-    a megegyezésre, hogy nem keverednek hatalmi játszmákba.
Ezek az elvek azt jelentik, hogy mindkét félnek oda kell figyelnie a másik igényeire és azokat ugyanolyan fontosnak elismerni, mint a saját igényeit.  De a saját szükségletekről sem kell lemondani, azokat őszintén és szeretetteljes légkörben ki lehet fejezni, nem kell „megmenteni” a másikat úgy, hogy önként lemondunk igényeinkről. Minden kapcsolat csak annyira jó, mint amennyire jó a benne levő kommunikáció.


Nézzük meg közelebbről, mit jelent az előbbiekben megfogalmazott három feltétel:
-    Akkor lesz mindkét fél egyenrangú a kapcsolatban, ha egyenlő jogaik vannak. Ez nem azt jelenti, hogy mindent fele-fele alapon végeznek. Inkább arra vonatkozik, hogy mindegyikük azzal járul hozzá a kapcsolathoz, amivel tud, de úgy, hogy a másik ezzel elégedett legyen. Vagyis az egyenrangúság akkor valósul meg, ha mindketten elégedettek azzal, amit adnak és kapnak a kapcsolatban.
-    Az őszinteség a legfontosabb része a pár „szerződésének”. Senki sem lép úgy egy komoly kapcsolatba, hogy hazugságokat várna el a másiktól. Azt szeretnénk hinni, hogy a szerelemben nincs hazugság. Az esküvői ceremónia szövegében, amely tele van ígéretekkel, nincs utalás arra, hogy ne hazudjunk egymásnak. A legtöbb esetben mire esküvőre kerül a sor, már előfordultak kisebb-nagyobb hazugságok, vagy elhallgatott dolgok, legalább az egyik fél részéről. A legkisebb hazugság is veszélyes lehet, mert „előzményt” teremt egy komolyabb hazugságra.
Az elhallgatott dolgok sokszor nagyon érzékeny pontokat érintenek: sokszor nem merjük bevallani, hogy elégedetlenek vagyunk partnerünk külsejével, végzettségével vagy szexuális szokásaival, illetve félrelépéseinket sem szívesen valljuk be.  „Jobb neki, ha nem tud róla” gondoljuk. De ha véletlenül kiderülnek az elhallgatott dolgok, akkor a partner sokkal nagyobb fájdalmat és megalázottságot érez. Nem elég, hogy kellemetlen tényekkel kell szembesülnie, de különösen fáj, hogy becsapták. A tradíciók egy pár életében is jelentős erők, ezért a hazugság általában újabb hazugságot szül. Ha rá tudjuk szánni magunkat az őszinteségre, ez nagy megkönnyebbülést jelent mindkét fél számára és mélyíti a kapcsolatot, mert azt mutatja, megbízhatunk partnerünkben. Az őszinteség veszélyesnek tűnik, de hosszú távon megéri.
-    A hatalmi játszma azt jelenti, hogy előnyöket kívánok szerezni a párommal szemben. Ha ez sikerül, nem valósulhat meg az egyenrangúság, ráadásul a helyzet rossz érzéseket kelt mindkettőnkben. A hatalmi játszmákat a legkönnyebben úgy kerülhetjük el, ha egyezséget kötünk azokkal a dolgokkal kapcsolatban, amelyek körül ezek a játszmák kialakulnak.  Ezek az egyezségek természetesen nem lesznek kőbe vésve, valószínűleg időnként változtatni kell rajtuk, az életünkben bekövetkező változások függvényében. Fontos azonban, hogy mindketten betartsák az egyezséget és együttműködjenek annak megvalósításában. A megegyezés alapján tudjuk, mit várhatunk a másiktól és magunk is rögzíthetjük elvárásainkat. Így elkerüljük a kimondatlan elvárások csapdáját, ugyanakkor elutasíthatjuk azokat az elvárásokat, amelyeket nem kívánunk teljesíteni.
Csupán ennyi volna a jó kapcsolat titka?  Igen ennyi. Ha alaposabban belegondol, nem könnyű a fenti feltételeket teljesíteni.


Egy másik szempont
Vizsgáljuk meg a házasságokat/párkapcsolatokat, aszerint, hogy a felek hogyan bánnak az érzéseikkel.  Elsősorban azokat az érzéseket vizsgáljuk, amelyeket a pár tagjai nem szívesen fejeznek ki, illetve megtanultak "szőnyeg alá söpörni".
-    A legjobb házasságok azok, amelyekben mindkét fél a toleráns a másikkal és saját magával szemben is Ezek a párok azokat ez érzéseket is eléggé jól elviselik, amelyekkel gondjaik voltak eredő családjukban. Például ha azt tanulták meg, hogy a dühöt nem szabad kimutatni, mégis néha ez előjön, akkor elviselik az így keletkezett szorongást, és nem élik meg tragédiaként, akár házastársuk akár saját maguk élik meg azt. Az ilyen párok nem szorítják egymást korlátok közé és így módjukban áll egymás fejlődését elősegíteni.
-    A legrosszabb házasságok azok, ahol mindkét fél nagyon sok érzelmét fojtja el és ráadásul nem is hajlandó elismerni, hogy valami nincs rendben velük. Ilyenkor rendkívül érzékenyek a bírálatra, a legcsekélyebb mértékben sem lehet utalni bizonyos tulajdonságaikra. Soka „gyenge pont” a felek személyiségében, sérülékenyek. Rengeteget veszekednek, kíméletlenül bántják egymást. Ráadásul a másikat hibáztatják és megpróbálják egymás sértéseikkel porrá zúzni. Vannak jobb időszakok, de ezek nem tartanak sokáig.
-    A közepes kapcsolatokban a házastársak viszonylag stabil és elégedett helyzetben vannak Ennek ára az, hogy nem foglalkoznak a "tilos" érzésekkel, sőt segítenek egymásnak abban, hogy minél jobban elrejtve tartsák azokat.  Így választási lehetőségeik leszűkültek, hiszen minden tabu, ami a tiltott érzésekhez vezethet. Életük így kissé sivárrá, rutinszerűvé válhat.


(Claude Steiner,  Achieving emotional literacy (Az érzelmi műveltség elérése) könyve nyomán)


Dr. Váry Annamária