A lelki válságok folyamatával talán többet foglalkozik a mai kor embere, mint a saját lelki nyugalma keresésével. A válságot megoldani kell, míg a nyugalmat fenntartani érdemes, így talán azt is kijelenthetem a cikkem elején, hogy nem mindegy merről szemléljük a világot, ha megoldani akarunk, problémákkal kívánunk találkozni, ha fenntartani egy érdemleges állapotot, akkor képesek vagyunk úgy élni, ahogy magunknak el tudjuk azt képzelni, és élünk „a semmiből teremtés” képességével, amit a későbbiekben még részletezni kívánok.

A lelki válságok leírásának kísérlete egy sor fáziselmélethez vezetett. Az elsőt Caplan mutatta be. Ő négy szakaszt különböztetett meg:

1. Az érintett személy a terhelő helyzet láttán először az eddigi élettörténetében sikeres problémamegoldásokhoz folyamodik.

2. Ha a szokásos megoldási módszerek alkalmatlannak bizonyulnak, emelkedik a félelemszint. Növekszik a tehetetlenség és a kisebbrendűség érzése.

3. A belső erőtartalékok mozgósításával vészreakciók indulnak meg. Bizonyos körülmények között addig nem gyakorolt látásmódokat és megoldási szempontokat próbál ki az érintett személy.

4. Ha a problematikus helyzet tovább tart, akkor az érintett személy hajlik a nem valóságos, irracionális "megoldásokra". Ha ezek is csődöt mondanak, akkor a lelki kimerültség állapota következik.

Lássunk a fent említett válságok leküzdéséhez milyen képességekre is van az embernek szüksége.

Pierre Charron így vélekedik a lelki nyugalomról, - nem véletlenül hasonlítom össze a lélek nyugalmát a lelki válsággal, hiszen aki rátalál a nyugalomra saját szigetén, képes megoldani az említett lelki válság folyamatokat is.

A lélek nyugalma: a bölcsesség gyümölcse és koronája.
Lelkünk nyugalmának záloga: a hallgatni tudó bölcsesség s a belőle fakadó gondolkodás.”

Tehát a legfontosabb, amit az ember elsajátíthat az élete során, maga a bölcsesség.

Charron, „ A bölcs kézműves” művében éppen ellenkezőleg Caplan válságfolyamataival a szépség és boldogság megélése során tapasztalt, átélt hiányérzetből indul ki. Az adott személy valami megfoghatatlant mégsem talál meg életében, ha nevetők, tapsolók hada veszi körül, ha önmaga elengedi magát, hanyaggá válik, figyelmét a külsőségek felé fordítja, és elfeledi a számára lényegest.
Hiszen a sok boldogság tönkreteszi az ember, ahogy a bőség elpusztítja a termést. Komoly feladat megbirkózni az örömökkel, hiszen a jó sors hajlamosít a kapzsiságra, és fösvénnyé tesz.
„Szép életet élsz?” – teszi fel a kérdést.
-    A külsőségek között…,
-     Miközben hányavetivé válsz…,
-    És mindenkiben megbízol…?
A bölcsesség arra tanít, hogy az életed legyen egyenletes. Élj szelíden és határozottan. A bölcs kézműves a semmiből teremt: a torz anyagból is képes formát önteni. A bölcs nem űzi a vakszerencsét, és nem futamodik meg a balsorsa elől. Képes mindkettőt befogadni, sem a csillogás, sem a villámcsapás nem téríti el az igaz útról.
A bölcsesség fegyelem, jó módban és bajban is az egyetlen gyógyír a mérséklet erénye, mely jó dolgunkban megzaboláz, nehéz időkben türelemre, várakozásra, nyugalomra int.

Charron szerint„A bajok három felől törnek ránk:
-    a bűn szüli az elsőt, mely a világ rendjét megzavarja
-    a harag zúdítja ránk a következőt, kificamítja a lelket, és az elpusztításra tör
-    majd jő a rettegés, mely az aggodalmaskodó lélek kárhozata, tőrt szúr a szívbe, és könnyel áztatja a tőr által ejtett sebeket.
Az ember könnyebben viseli a kínokat, és kínlódva nélkülözi az örömöket.

Nem így a bölcs! – ő a szükségből teremt erényt! A bölcs kézműves a semmiből kelti életre az anyag jótevőjét, az emberi erényt.”
(kép forrása:utajanlo.hu)

Mi a véleményed a fenti gondolatokról? 
Teszed, tetted, vagy tenni fogod! De mit is?
A semmiből teremtesz, vagy a válságokkal küzdesz?
Maczkó Mónika
mentálhigiénés tanácsadó